2015. február 11., szerda
62.
És mindennap megfogom köszönni az Életnek azt a sok szépet, amit adott.
Mosolyogni fogok a szomorú napokon, akkor is, ha már többé semmi okom
sem lesz rá. Boldog leszek akkor is, ha a világon minden a padlóra
kényszerít. Nevetni fogok mások értelmetlen viccein, és majd mindenkit
megértek,megvigasztalok, akinek szüksége van rá. Úgy fogok élni, hogy
egy tettem és egyetlenegy percem sem bánom meg, mert rájöttem, túl kevés
az időnk ahhoz, hogy elpocsékoljuk a haragra és a szomorúságra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése